Southbank x2
2009.10.25. 14:39
Na szóval pénteken összeszedtem magamat és elindultam Southbank-re. Mivel a kártyámról nem tudok pénzt felvenni, és azthittem, hogy nem lehet a Brentford-i állomáson kártyával jegyet venni, gy aztán némi rohangálás és sikertelen ATM-kísérletezgetés után elindultam metróval, hogy kb. egy óra alatt tegyem meg az utat, 25 perc vonatozás helyett..
...kurva viccesre sikerült, bár alapvetően pozitív élmény volt. Egy órába telt, mire összeszedtem a bátorságomat, addig csak talajoztam meg ebédeltem. Na, felpumpáltam magamat, nekimentem a spotnak. Lefele nem volt gond, csakhogy felfele rossz irányból kaptam el az emelkedőt, a stucnimnak meg nem kellett több, elfordult a picsába (elfelejtettem meghúzni, loál), végeredmény: PUFF!!!!! Konkrétan annyira szétalázva éreztem magamat, hogy hazatakarodtam, de a metrón már rohadtul bántam, hogy eljöttem, nem kellett volna, ez volt a legroszabb, amit tehettem. Nembaj, kedden megyünk Simonnal a Bay66-be, és igyekszem nem elfelejteni 1.) rendberakni a stucnit 2.) mindenki azért van ott, hogy tanuljon.
Szombaton ismét Southbank volt a program, mert meg kellett csináljuk a csoportmunkánkat szerdára. Southbank és a London Bridge között ültünk ki a folyópartra egy padra, és ahogy keresgéltük a helyet, meg ücsörögtünk, nem tudtam nem észrevenni, hogy amellett, hogy ez a város BASZOMNAGY (de tényleg), gyönyörű is.
Szóval a csoportmunka fele már kész, ma délután be is fejezzük, meg az analízisemet is megírom, ha minden jól megy, már csak az apróságok vannak hátra, mint CD labeling, stb.
Ellenben HughGrant tárgyával kapcsolatban kiderült, hogy az asszisztálós meló nem a tervezéses leadandótól, hanm a két hét múlva esedékes elemzésen múlik, és az évfolyamunkból nem öt, hanem EGY ember mehet. Tegnap annyi Autechre-interjút olvastam, hogy kifolyt a szemem a helyéről, totálisan elmerültem és majdnem meg is fuladtam a generative composition methods-ban (nem fogom lefordítani magyarra, sohasohasoha), de egyelőre kb. tíz sor van meg az elemzésből, és magamat ismerve az is a kukában fog landolni.
....úgyhogy ideje lenne elővennem az osztályelső pofámat, már ha volt valaha ugye olyanom...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gabike 2009.10.25. 15:07:29
amúgy ezúton is ellenzem ezt a menekülősdit, senki nem szól le, ha gyakorlásnál bakizol. ami veled megesett, az pont olyan, mint röplabdaedzésen LEütéssel leverni a csillárt a plafonról (true story...).
aszekelyek 2009.10.26. 11:03:51
ET2 szted úgy született, bringával a levegőben? :D -és a bába húzta meg a stucniját? Edzeni kell a kudarctűrőképességet...., ugynis kudarcfélelmed van.Az sokkal jobb, mint a sikerfélelem. Akinek az van, fél, hogy megváltozik az élete, magától a változástól. Amiatt nem tudja magát megvalósítani. Úgyhogy hallgass szépen Simonra:)
Ezt böfögtétek ide