Na,
2009.11.24. 21:37
mielőtt bármi relevánsat is mondanék, tisztázni kell pár dolgot.
A zenészről, mint állatfajról- és itt most átmegyünk modorosblogba egy fél post erejéig- időről-időre előkerülnek fejtegetéseim, ám van itt mégegy speciális készítmény, ami több figyelmet érdemelne, egyrészt az unikumjellege miatt, másrészt mert ahogy most kinéz, mondhatni aktív részese lesz az életemnek. Ez a különleges faj a PRODUCER.
Hogy isten pontosan miért teremtette őket a földre, az rejtély, valódi funkciójukat ugyanis szerintem még soha senkinek ezen a bolygón nem sikerült megfogalmaznia. A producer mindig beleszól a számokra, pedig a legritkább esetében ért el maga zenei sikereket, minden hangszerről állítja, hogy játszik rajta, de egyiken sem különösebben jól, beleszól mind a felvétel, a keverés és a mastering munkálataiba, pedig egyikhez sem ért igazán, beleszól a promócióba, pedig lövése nincs a dologról. A producerről sosem lehet megmondani pontosan, éppen mit is csinál, vagy inkább, hogy mit miért csinál, de mindig ott van a stúdióban, kolbászol, ordít vagy gyakrabban affektál. Magukról szilárd önképük van, multiinstrumentalista, végtelenül tehetséges, ámde meg nem értett alkotók ők, s szociális érdemeik végeláthatatlanok. No, meg kell hagyni, egy valamije általában tényleg van a producernek: kapcsolatai. Sok. Azthiszem valahol itt kell keresni a producer, mint földi életforma meghatározását, na de könyörgöm, azért mégsem mindenki producer, aki sok embert ismer. A sikeres producer az én világnézetem szerint olyasmi, mint amikor egy vak tökéletesen véletlenül eltalálja, melyik a kék pohár, melyik a piros, majd ezek után mindenki vérnyomelemzőként kezeli. A jó producer attól lett jó producer, hogy gyakorlati hozzánemértése és viszonylagos zenei nímandsága ellenére egyszer beletenyerelt valamibe, ami jól sült el. Ettől nem csak a szakmai elismerés, de az arca is növekszik általában.
A producer könnyen felismerhető- ha öt percnél tovább beszélget vele az ember, teljesen biztos, hogy megemlíti, hány hangszeren játszik, kiket ismer a zene/filmiparban és azok milyen mértékben hagyatkoznak rá. Beszédstílusa változó ugya, de az affektálás és a borzasztó hemingway-i körmondatok szinte minden egyes alfajnál megtalálhatók (kivétel a két méter magas fekete hip-hop _producerek_ alcsoportja). Producerrel bármit nehéz csinálni, még sakkozni sem lehet tőle, mert olyan mértékben képes önmagát fényezni, hogy a vaxtól csúszik a tábla, a bábuk pedig 30 km/h-ás sebességgel ugrálnak le a tábláról.
Nos, a valószínű-jövendőbeli-főnököm bizony formerly producer. Az semmi bazmeg, eredetileg hip-hop producer (díja is van neki ám, meg Allen & Heath pultja, utóbbi a valaha létezett legualmasabb pult, ami valaha létezett, komolyan, annak a pultnak nincsen árnyéka, olyan unalmas).
Viccesen telt a ma délelőtt, tíztől kettőig bent voltam a stúdióban, ebből kb. három órát pofáztunk és kávéztunk, egy órát kevertünk. Két hét próbaidőben állapodtunk meg, mint asszisztens, meglátjuk, hogy megy, ha kurvajó vagyok, lehet szó saját sessionökről is (depláne ha én hozom az ügyfelet). Azt nem mondanám, hogy emberünk antipatikus, egész egyszerűen csak producer (no ehhez az érzéshez kell azthiszem hozzászokjak például). A közösen eltöltött négy óra alatt viszont vica-versa próbáltunk rájönni, ki is a másik, és azt kell mondjam, kurvára nem sikerült meggyőzzük egymást, sem szakmai, sem emberi aspektusból. Az egész pénteket együtt töltjük, mint egy kis család, mert felveszünk, talán akkor kiderül, mire is lehet számítani tőle. Tehát ő a főnökúr, van még egy freelance hangember is, vele még nem találkoztam, mert le kellett lépjek, a jövő héten ellenben fogok.
Cingári fordulattal élve, úgyhogy én fogom magam és elmegyek szombaton a BFS-be próbanapra. Ha nagyon meggyőzzük egymást, bevállalom a főmelóm mellé hétvégére (és jövő ilyenkorra idegösszeomlást kapok, minimum) de ez még a jövő zenéje.
A nap egyébként további tanulságokkal ajándékozott meg. Köszönhetően a faszfej lakótársaimnak és az éjszakai mélynyomópróbáiknak, no meg az izgalomnak, aludtam kb. három órát, így a hatos kelés és hét órás indulás után nagyon kipihent voltam- NEM. És rájöttem, hogy a hosszú éjszakázások után basszus én nem másnapos vagyok, hanem fáradt! az alváshiány csinálja ki a gyomromat, nem a pia. Ma ugyanis pontosan úgy éreztem magam, mint egy átlagos-tragikus hajnalon hazafele valami diumvisu-partiból félrészegen, pedig két napja egy korty alkoholt nem ittam. Mivel sikerült több, mint egy órával előbb érkezzek egyébként, ittam egy rémesen rossz teát a helyi Nero-ban- btw a környék ölég lepukkant, de lehet csak az én elit West Londoner pofámnak az-, majd erre még ráittam főnökúrral egy kávét, amitől ha szívinfarktusom nem is lett, de egy meglett drumandbass mix azért lement a mellkasomban (igen Gábor, tudom, hogy ezt a poént már előttem).
A két órás hazaút után már csak arra volt erőm, hogy a busztól elcibáljam magam a szobámig, megírjam a sürgősebb maileket, egyek- vettem karamellás sajttortát- és bealudjak a Twin Peaks-en.
Ami még a jövő zenéje, de reális probléma, az az alvás. Elég egszerű szerkezet vagyok, ha nem ettem, vagy nem aludtam (-eleget), ölök, gyilkolok, kibírhatatlan vagyok. Márpedig mindkét közvetlen szomszédom egyrészt tahó, másrészt amolyan wannabe DJ, és ha én tényleg dolgozni kezdek, depláne két helyen, akkor 1. kurva nagy balhét csinálok 2. elköltözöm egy másik flatbe 3.) minden reggel elkések a munkából, mert kénytelen vagyok füldugóval aludni, de úgy meg ugye lőttek a reggeli ébresztésnek.
Kollégistának lenni: király.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gabike 2009.11.24. 23:01:19
a poénra meg nem emlékszem. a nem szó elhelyezése és értelmezése opcionális.
(mindezzel csak azt akarom mondani, hogy örülök az előrelépésnek és bízom a további sikerekben.)
cinna 2009.11.24. 23:15:38
vikingblood 2009.11.25. 07:51:21
Időzíthető, rezgős füldugót kell vásárolni.
Ha még nem találták fel, várni kell kicsit.
gabike 2009.11.25. 12:51:06
...találj ki valami mást, és legfőképpen hagydelagecibe (már bocsánat a szóhasználatért).
Ezt böfögtétek ide