amik azért rákényszerítik az embert arra, hogy az esti dugóban kicsit másképp nézzem az ideges forgalomra, vagy egész egyszerűen csak kiálljon az ablakba és percekig bámulja a világot, ami valami tökéletesen megmagyarázhatatlan oknál fogva működik, pedig látszólag senki sem működteti.

...naplezáró zene, amitől egy rövid pillanatra mintha még honvágyam is támadt volna- a másodperc törtrészére beugrott, hogy mi lenne, ha a velem semben elnyúló A4 mégiscsak az M0-ás bevezető szakasza lenne...

Összebújós, teázós, elvágyós-maradniakarós-meleg zene estére.

(Köszönjük Gábornak)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.