Röviden ez a mai nap.

Hajnival találkoztam, mert meg kellett ünnepelni, hogy még legalább hat hónapig itt lesz  szép Britanniában. Felvettem Waterloo-n (csak röpke 40 percet késtem), aztán mivel onnan csak 500 méter a South Bank-i játszótér, elcsattogtunk oda is a kedvemért (jövő hétvégén pedig már bringával megyek, ha sikerül rendbetennem a stucnimat, a hajtókaromat és a jobb térdemet), hogy jól ne vegyünk könyvet (mert éppen könyvvásár volt, mindkettőnk fejében hirtelen kigyulladt az ALERT felirat), én merítsek némi motivációt a bringázáshoz, megnézzük a temzét, satöbbi. Aztán némi keresgélés után eljutottunk a Leicester Square-i IMAX-ba. Na már most én ősidők óta nem voltam moziban. Nincs rá igényem, sosem szerettem igazán. Gondoltam, egyszer élünk (reinkarnációs tanfolyam for president), nézzünk bele a District 9-be, végüiis Peter Jackson is, az egekig is magasztalták, adjunk neki egy esélyt...

...nem érte meg, természetesen, lapos volt, unalmas volt, a legkevésbé sem hozta azt, amit a hallottak alapán vártam volna tőle (nem egy Deadalive, muhaha). Valahogy mostanában a szarkasztikusnak /cinikusnak kikiálltott dolgok mintha el sem érnék az ingerküszöböm (ebből is látszik, napról-napra gonoszabb kis szemétláda vagyok)

Ellenben az egésznapos bőrkabátban-napszemüvegben menőzés adott némi inspirációt a továbbiakhoz.

Mer' kemény vagyok, azért.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.