meg a Londoni éjszakához, mert érdekes dolgok jutnak eszembe erről a zenéről. Olyafélék, hogy lehetett volna-e másképp, meg mi lett volna, ha.

De tudom, hogy csak a hiányzás játszik velem. Valami érzelmi kóboráram. Nem jött sehonnan, nem megy sehova.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.