...ugyanis leadtam a leadnivalót, elismervényt is kaptam róla, hurrá! Előadás nem volt a töbiek prezentációi miatt, úgyhogy Laurie-val hazajöttünk. Mondjuk ha ezt tudom, nem ácsorgok már reggel nyolckor a köyvtári nyomtatóknál, hogy hogy a picsába kell ezt munkára bírni.

Asszem ma estére veszek egy öveg bort, pont jól fog jönni az esszé, forgatókönyv, script és kisérőlevélírához.

Ugye.

Merthogy azt hinné az ember, hogy most akor pihenek, de nem, abban a pilanatban, hogy rányomták a pecsétet az egyetemen az átvételi buzonylatra, hangos reccsenéssel reámszakadt még háromszor annyi munka, mint eddig.

Megfogokőrülnigenigenigen.

Igen, sok ilyen rémunalmas post lesz még.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

barazdabillegeto 2009.10.28. 13:39:06

jaj. Na ezuton elnezest, hogy vegul megsem jelentem meg, mert vegul megis voltunk fabric szulinapon, es az ugy megette a penzunket, hogy utana kb semmire nem maradt. Pedig vicces a tavolsag Ealing es Poplar kozott. Majd legkozelebb.

Válasz erre 

cinna 2009.10.28. 15:27:18

toll a fuledbe!

mikor lesz a legkozelebb?

Válasz erre 

aszekelyek 2009.10.28. 19:47:50

mostmár meg merem említeni, én speciel éreztem a csontjaimban, vérpisálós féléved lesz....Azé is hagytalak kicsit tombolni az elején, hogy aztán zabla, ostor, nyereg és vágtaaaaaa

Válasz erre 

aszekelyek 2009.10.28. 19:49:44

Ps. Ha ugyanis nincsmeg az egyensúly a vérpisálás és a tombolás tárgyában, akkor borul meg a delikvens.

Válasz erre 

barazdabillegeto 2009.10.29. 13:18:59

A toll jar a fulembe. Amugy januar. Asszem.

Válasz erre 

vikingblood 2009.10.29. 16:27:36

Emlékszel? Utolsó beszélgetésünket egy száguldó mentőautó sziréna szakította félbe. Megijedtem, mint mindig, ha valahol a sziréna felhangzik. Pedig akkor még nem tudtam, hogy számomra és számodra nagyobb veszély nem jöhet, mint hogy elhagyjuk egymást. Azóta sem feledtem el azt a délutánt. Egymást átölelve álltunk az utca forgatagában, mint ha soha többé nem akarnánk elválni egymástól. De én egy erőltetett mosollyal kibontakoztam a karjaidból, lágyan megcsókoltalak és fölényes, könnyed hangon azt mondtam: Ne félj az elválástól. A távollét olyan, mint a szél: a kis tüzeket eloltja, a nagyokat fellobantja! A nagyokat fellobbantja! (Szécsi Pál)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: