Eltűnt a kinti bringatárolóból az a rozzant, agyonrozsdásodott, tengelytörött, rozsdás néhai versenybringa, amit úgy szerettem, mert annyira csóringerül nézett ki. Még álmodtam is vele.
Csúfos halál, mit ne mondjak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cinna.blog.hu/api/trackback/id/tr231533258
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gabike 2009.11.18. 21:02:10
nálunk otthon az első és sokáig egyetlen bringabolt előtt volt egy leroggyant, mindent-leloptak-már-róla fehér Csepel kirakva, úgy az utca szélén.
végül egy ittas sofőr kivitte a mellette álló fával együtt, és roncstelepre került (vagy valami ilyesmi). az is kicsit szobor volt már, a maga nemében.
végül egy ittas sofőr kivitte a mellette álló fával együtt, és roncstelepre került (vagy valami ilyesmi). az is kicsit szobor volt már, a maga nemében.
Ezt böfögtétek ide